Győr nemcsak a vizek, hanem a kulturális és az aktív kikapcsolódás városa is. A Győri Nemzeti Színház méltán elismert, a Győri Balett nemzetközi hírű. Számtalan múzeum, kiállítás, kulturális fesztiválok kínálnak szórakozási lehetőséget egész éven át. Az alábbiakban szíves figyelmébe ajánljunk néhányat Győr nevezetességei közül.

Városháza (Városház tér 1.): a Szent István út meghatározó épülete a XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma.

Baross út: a város sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta.

Széchenyi tér: Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye. Kávézók, éttermek, fagyizók várják vendégeiket.

Mária-oszlop: a tér közepén álló emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.

Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű patikamúzeum.

Lloyd (Széchenyi tér 7.): a több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület – mely a XV. század végén vendégfogadónak épült – mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el.

A Xántus János Múzeumnak (Széchenyi tér 5.) helyet adó Apátúr-házat 1741-1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona.

Vastuskós ház (Széchenyi tér 4.): a hagyomány szerint nevét a sarokerkélye alatt álló fatuskóról kapta, melybe a Győrben megforduló iparoslegények egy-egy szöget vertek. A vastuskó valójában az 1830-as években itt működött fűszerkereskedő megmaradt cégére.

Esterházy-palota (Király u. 17.): az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Városi Művészeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne.

Kreszta-ház: a XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása.

Dunakapu tér: a nagy tér Győr forgalmas piacának ad helyet. Minden hónap 3. vasárnapján régiségvásárt rendeznek a téren. Közepén a kerek ivókút széljelzője, a vaskakas a város török legendáját őrzi. Győr jelképe, az eredeti vaskakas a Xántus János Múzeumban tekinthető meg.

Schwarzenberg-Pálffy-szobor: Győr töröktől való visszafoglalásának 400 éves évfordulójára emeltetett szobor két hadvezért – Schwarzenberg Adolfot és Pálffy Miklóst – ábrázol, akik vezetésével sikerült visszafoglalni a várat a törököktől.

Bazilika: a székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.

Püspökvár: a Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna. A Püspökvár pincehelyiségeiben megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás.

A Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor.

Vár (Bécsi kapu tér): a Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült.

A Radó-szigetet a Rába két ága fogja közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta- és pihenőhely.

Zsinagóga: a neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült, 2006-ban teljesen felújították. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének.